Anglia nem jut tovább a 2016-os Európa-bajnokság negyeddöntőjébe

A Durham Egyetem elemzése1 A férfiak várható élettartama közötti különbségek a közelgő labdarúgó-tornán részt vevő 24 országban azt mutatják, hogy Európa-szerte óriási az egészségügyi megosztottság, és rávilágít a hol élsz és a meddig élsz.

Az Egészségügyi Európa-bajnokság elérhető módja annak, hogy rávilágítsunk ezekre az éles különbségekre. Minden nemzet labdarúgócsapatának pontozása az ország férfi születéskor várható élettartama alapján történik 2013-ban.2. Ezekből a pontszámokból dől el az egyes csoportok győztesei és vesztesei, valamint a kieséses szakasz mérkőzéseinek eredményei.

A 79 éves férfiak várható élettartamával Anglia a csoport győztese lenne Oroszország (63 év), Szlovákia (72 év) és Wales (78 év) legyőzésével. Anglia ekkor legyőzné Csehországot (75 év) a nyolcaddöntőben, de kikapna Izlandtól (16 év) a negyeddöntőben. Hasonlóképpen Walest és Észak-Írországot, ahol a férfiak egyenként 81 éves várható élettartama, Ausztria és Franciaország (78 év) verné meg a 79 kieséses szakaszban. A döntőben Svájc és Izland találkozik a 16 éves férfiak várható élettartamával, és Svájc nyert büntetéssel, mert ott 81 év a nők várható élettartama, míg Izlandon 85 év.

Az Egészségügyi Európa-bajnokság egyértelmű kelet-nyugati szakadékot is feltár, a kelet-európai országok egészségi állapota rosszabb a nyugatiakhoz képest. Például a rendező Franciaországban (az A csoport második helyezettje) a kisfiúk várhatóan 79 éves korig élnek, míg Ukrajnában, amely a C csoport utolsó helyén végzett, ez csak 66, Oroszországban pedig B csoport) mindössze 63 év. Spanyolország és Olaszország is jól jár a férfiakkal, akik várhatóan 80 évig élnek ezekben az országokban.

De mi magyarázza ezeket az egészségügyi különbségeket az európai országok között? Miért teljesítenek egyes országok egészségügyi szempontból sokkal jobban, mint mások? A földrajzi kutatások szerint a válasz kettős: a helyek egészségét a népesség összetétele határozza meg (aki itt él) és a környezeti kontextus (hol élsz).

Aki itt lakik? Az adott helyen élő emberek demográfiai, egészségmagatartása és társadalmi-gazdasági profilja befolyásolja annak egészségügyi eredményeit. Általánosságban elmondható, hogy az egészségi állapot az életkorral romlik3, a nők tovább élnek, mint a férfiak4, és az egészségi állapot is etnikai hovatartozásonként változik5. A dohányzás, az alkohol, a fizikai aktivitás, a diéta és a drogok szintje6 – mindegyik jelentősen befolyásolja a lakosság egészségét. Az adott országban élő emberek társadalmi-gazdasági helyzete is számít, mivel a magasabb foglalkozási státusszal rendelkezők (pl. szakemberek, például tanárok vagy jogászok) jobb egészségügyi eredményeket érnek el.7 mint a nem hivatásos dolgozók (pl. fizikai dolgozók). Tehát az európai országokban az emberek jellemzőiben mutatkozó különbségek hozzájárulnak a várható élettartam ezen országszintű különbségeihez.

A kutatás azonban azt is mutatja, hogy a lakhelye számít. A gazdasági környezet8 Egy adott országban a szegénységi ráta, a munkanélküliségi ráta vagy a bérszintek befolyásolhatják az egészséget. Az alacsonyabb szegénységi rátával rendelkező országok, például Svájc vagy Izland, jobban teljesítenek, mint azok az országok, ahol magasabb a szegénységi ráta9 mint például Anglia. A társadalmi környezet10, beleértve az országon belül az emberek mindennapi életének támogatására nyújtott szolgáltatásokat, például a gyermekgondozást vagy az egészségügyi ellátást és a jólétet, szintén hatással lehetnek a népesség egészségére. A fizikai környezet is fontos meghatározó tényező, mivel kutatások szerint a hulladékkezelő létesítmények közelsége11 és barnamezős vagy szennyezett földterület12, valamint a légszennyezettség mértéke13 negatívan befolyásolhatja az egészséget. Így a rosszabb gazdasági, társadalmi vagy fizikai környezettel rendelkező országok egészségi állapota rosszabb lesz.

Az egészség és a hely közötti kapcsolatokat Clare Bambra professzor hamarosan megjelenő könyve vizsgálja tovább. Egészségmegosztó: ahol élsz, megölhet. Az európai országok közötti és azokon belüli egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése szintén a HiNEWS fókuszában áll15, a Durham Egyetem Földrajz Tanszéke által vezetett nemzetközi projekt16.. Az Új lehetőségek a Kutatásfinanszírozási Ügynökség együttműködésében Európában (NORFACE) finanszírozza17), amely európai kutatási tanácsok, köztük a Gazdasági és Társadalmi Kutatási Tanács (ESRC) partnersége18).

A HiNews projekt és a Durham Egyetem Egészségügyi és Egyenlőtlenségi Kutatóközpontja az EuroHealthNet Egészségügyi és Jóléti Innovációs, Kutatási és Végrehajtási Központjának (CIRI) partnere. Az EuroHealthNet továbbviszi a HiNews projektben kifejlesztett és elért tudományos bizonyítékokat azáltal, hogy terjeszti és beépíti az egészséget, a méltányosságot és a jólétet Európában előmozdító politikák támogatásába.

Egészségügyi Európa-bajnokság

P (Játszott) a lejátszott mérkőzések száma

W (nyert) a megnyert mérkőzések száma

D (Döntetlen) a döntetlen mérkőzések száma

L (Elveszett) elvesztett mérkőzések száma

F (For) szerzett „gólok” – pozitív eltérés a várható élettartamban az ellenfelekhez képest

A (ellen) kapott „gólok” – negatív különbség a várható élettartamban az ellenfelekhez képest

GD (gólkülönbség) F és A közötti különbség

Pts (pontok) Győzelemenként 3 pont, döntetlenért 1 pont, vereségért 0 pont

1 https://www.dur.ac.uk/chir/

2 https://data.oecd.org/healthstat/life-expectancy-at-birth.htm

3 https://www.gov.uk/government/publications/disability-facts-and-figures/disability-facts-and-figures

4 https://data.oecd.org/healthstat/life-expectancy-at-birth.htm

5 A Parlament Tudományos és Technológiai Hivatala (2007) „Postnote – Etnicitás és egészség”, elérhető a http://www.parliament.uk/documents/post/postpn276.pdf címen.

6 http://www.nhs.uk/livewell/Pages/Livewellhub.aspx

7 „Fair Societies, Healthy Lifes – The Mormot Review” jelentés (2010) elérhető a következő címen:  https://www.instituteofhealthequity.org/Content/FileManager/pdf/fairsocietyhealthylives.pdf

8 Macintyre, Sally, Ellaway, Anne és Cummins, Steven (2002): Helyezze el az egészségre gyakorolt ​​hatásokat: hogyan értelmezhetjük, operacionalizálhatjuk és mérhetjük őket?, Társadalomtudomány és orvostudomány; 1. évfolyam, 55. szám, 125-139. oldal, elérhető a következő címen: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0277953601002143

9 https://data.oecd.org/inequality/poverty-rate.htm

10 Macintyre, Sally, Ellaway, Anne és Cummins, Steven (2002): Helyezze el az egészségre gyakorolt ​​hatásokat: hogyan értelmezhetjük, operacionalizálhatjuk és mérhetjük őket?, Társadalomtudomány és orvostudomány; 1. évfolyam, 55. szám, 125-139. oldal, elérhető a következő címen: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0277953601002143

11 Martuzzi, Marco, Mitis, Francesco és Forastiere, Francesco (2010): „Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségek, környezeti igazságosság a hulladékgazdálkodásban és az egészségügyben”, European Journal of Public Health, vol. 20, 1. szám, 21–26. oldal, elérhető a következő címen: http://eurpub.oxfordjournals.org/content/20/1/21

12 Bambra, Clare, Clairns, Joanne Marie, Kasim, Adetayo, Smith, Joe, Robertson, Steve, Copeland, Alison és Johnson, Karen (2015) „Ez a felosztott föld: A barnamezős területeknek való kitettség regionális egyenlőtlenségeinek vizsgálata és a velük való kapcsolat morbiditás és mortalitás Angliában”, a Health and Place, 34. kötet, 257-269. oldal, elérhető a következő címen: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1353829215000763

13 Walton, Heather (2002): „A levegőszennyezés hatásainak mennyiségi meghatározása az Egyesült Királyságban a felülvizsgált PM10 objektív elemzéshez”, AEA Technology plc, 27. oldal, elérhető a következő címen: https://kclpure.kcl.ac.uk/portal/en/publications/quantification-of-the-health-effects-of-air-pollution-in-the-uk-for-revised-pm10-objective-analysis(1b083f60-baac-4ddd-9106-7991bc38b2c9).html

14 http://policypress.co.uk/health-divides

15 https://www.dur.ac.uk/hinews/

16 https://www.dur.ac.uk/

17 http://www.norface.net/

18 http://www.esrc.ac.uk/