Az EU Szövetség a Gyermekekbe befektetésért nyilatkozata az ESZA+ politikai megállapodásról

Az uniós költségvetési tárgyalások mérföldköve, 28. január 2021-a, csütörtök a gyermekjogok történelmi napja volt az EU-ban.

Az EU társjogalkotói megállapodásra jutottak az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+), amely most először tartalmaz konkrét célt és elkülönítést a gyermekszegénység elleni küzdelemre.

Már a COVID-19 járvány kitörése előtt is minden negyedik gyermekből egy nőtt fel a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. A világjárvány és az általa hozott társadalmi-gazdasági következmények már jelentős mértékben érintették a gyermekeket és családjaikat. A gyermekszegénység szintje most valószínűleg fokozódik, ami még sürgetőbbé teszi a fellépést, megakadályozva a válság hatásainak további növekedését, és mérsékelve annak pusztító hatásait a gyermekek életére ma és a jövőben.

Ebben a jelentős megállapodásban a társjogalkotók elismerték ezt a válságot, és kifejezték elkötelezettségüket a szegénységben felnövő gyermekek támogatása iránt EU-szerte.

A megállapodás szerint az EU-tagállamok, ahol a gyermekszegénység átlaga magasabb, mint a 2017-2019-es uniós átlag (23,4%) ESZA+ pénzügyi forrásaik legalább 5%-át a gyermekszegénység leküzdésére kell fordítaniuk. Fontos, hogy tA megállapodás emellett sürgeti az összes EU-tagállamot az ESZA+ pénzügyi források elkülönítésére a gyermekszegénység leküzdésére irányuló célzott fellépésekre.

Az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért gratulál az Európai Parlamentet, az EU Tanácsát és az Európai Bizottságot e megállapodás elérésében és a gyermekek jogainak védelmében.

Mindazonáltal még sok a tennivaló annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználjuk ezt a megállapodást, és leküzdjük a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztést. Emiatt felhívjuk:

1. Az EU vezetőinek mielőbb fogadják el a 28. január 2021-án elért politikai megállapodást, és biztosítsák, hogy országaik megfelelő ESZA+-forrásokat különítsenek el a gyermekszegénység leküzdésére.

Az Eurostat adatai megmutatják, hogy a gyermekszegénység páneurópai jelenség, amely minden EU-tagállamot érint.

2017 és 2019 között átlagosan több mint 20 millió gyermek nőtt fel szegénységben az Európai Unióban; a magasabb egy főre jutó GDP-vel és erősebb szociális jóléti rendszerrel rendelkező országokból, mint például Svédország és Luxemburg, a magasabb szegénységi szinttel rendelkező országokba, mint például Románia és Bulgária.

Ezek az adatok azonban nem veszik figyelembe, hogy a COVID-19 világjárvány milyen hatással volt a gyermekekre és családjaikra Unió-szerte.

Figyelembe véve azt a gyerekszegénységet A járvány teljes gazdasági hatása nyilvánvalóvá válik, az EU Szövetség felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tegyenek eleget az ESZA+-megállapodásnak oly módon, hogy ESZA+-forrásaik megfelelő összegét különítsék el a gyermekszegénység leküzdését célzó célzott és többdimenziós fellépésekre, a magasabb szegénységi szinttel rendelkezők pedig szánják rájuk legalább 5%-át. ESZA+-forrásokat, amelyek kifejezetten erre a kérdésre fektetnek be. Minden EU-vezetőnek meg kell tennie vállalják, hogy országaik irányítják elegendő erőforrás az ESZA+ programozásában olyan tevékenységek felé, amelyek támogatják a szegénységben élő vagy a szegénység kockázatának kitett gyermekeket és családokat.

2. A társjogalkotók biztosítsák a közvetlen és kifejezett kapcsolatot az ESZA+ és a gyermekgarancia között, és sürgetik az Európai Bizottságot, hogy tanácsi ajánlás formájában indítson ambiciózus gyermekgaranciát.

A gyermekgarancia kulcsfontosságú lehetőség az EU és tagállamai számára, hogy többet és jobban fektessenek be a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzésére és csökkentésére. Az ESZA+-nak megfelelően támogatnia kell ennek végrehajtását. Ennélfogva az ESZA+-ról létrejött megállapodásnak meg kell lennie kifejezetten hivatkozik a gyermekgaranciára, biztosítva, hogy minden tagállam az alap megfelelő részét elkülönítse e kulcsfontosságú kezdeményezés támogatására.

A társjogalkotóknak fel kell szólítaniuk az Európai Bizottságot is, hogy indítson a jogokon alapuló és ambiciózus gyermekgarancia. Biztosítania kell azt is, hogy ez az eszköz a átfogó megközelítés – a linkek elismerése a gyermek és a családi szegénység között; a pénzszegénység és a hozzáférés hiánya közötti kapcsolatok minőségi szolgáltatások gyerekeknek; és a gyermekek értelmes elköteleződésének biztosítása – és ahol szükséges – a szülőket a döntéshozatalban.

A gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférése létfontosságú nevelésük szempontjából, és elősegítheti őket abban, hogy társaikként egyenlő esélyekkel rendelkezzenek az egészséges és virágzó élethez. Ezért a gyermekgarancia-programnak arra kell ösztönöznie az uniós tagállamokat, hogy fektessenek be a gyermekek egyenlő hozzáférésébe az ingyenes, magas színvonalú koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, amely magában foglalja az egészségfejlesztést és a megelőzést, a tisztességes lakhatást, a megfelelő és egészséget elősegítő táplálkozást és szabadidős tevékenységeket. Azonban a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés Nem lehet és nem is fog megoldódni, ha a tagállamok csak ezen a hat területen fektetnek be. Az EPSCO Tanács minisztereinek közelmúltbeli közös nyilatkozatában említettek szerint, a Gyermekgaranciának fel kell ismernie a szoros összefüggést a munkaerőpiacon részt vevő szülők – gyakran egyedülálló szülők – és a családok gazdasági stabilitása. Ebben az értelemben a gyermekgaranciának az integrált megközelítésen kell alapulnia Az Európai Bizottság Gyermekekbe való befektetésről szóló ajánlása és gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek és szüleik holisztikus támogatásban részesüljenek a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből való kilábaláshoz.

A gyermekgaranciának világos végrehajtási, nyomon követési és értékelési kerettel is rendelkeznie kell. Az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy felkéri az uniós tagállamokat, hogy fejlesszék nemzeti többéves stratégiák és a gyermekgarancia cselekvési tervek. Ezeknek a terveknek illusztrálniuk kell az EU-tagállamok kihívásait és prioritásait a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén. Meg kell határozniuk a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek csoportjait a megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott célcsoportoktól kezdve, mint például bizonytalan családi helyzetben élő gyermekek, szegény és egyszülős háztartásban felnövő gyermekek, szegregált területen élő gyermekek, hajléktalan gyermekek, Roma gyermekek, alternatív gondozásban élő gyermekek, ideértve az intézetekben élőket, migráns gyermekek, fogyatékkal élő gyermekek és egyéb támogatási igények. Le kell írniuk azt is, hogy milyen politikákat és uniós és nemzeti beruházásokat vezetnek be ezek támogatására. Ezenkívül az EU-tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek, szüleik és az érintett civil társadalmi szervezetek részt vegyenek a cselekvési tervek kidolgozásában, végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében. A cselekvési terveket évente figyelemmel kell kísérni és értékelni kell egyértelmű mutatók és adatok segítségével. A tagállamoknak jelentést kell készíteniük az Európai Bizottságnak a cselekvési tervek végrehajtásáról, miközben az eredményeknek tükröződniük kell a jövőben. Európai szemeszter ciklus és a monitorozásban a Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének végrehajtására.

3. Az EU tagállamai biztosítsák, hogy az ESZA+-t ne tekintsék a gyermekekbe való befektetés egyetlen pénzügyi forrásának, és hogy az uniós alapokat és a nemzeti költségvetéseket stratégiailag, a gyermekgarancia cselekvési tervekkel és többéves stratégiákkal összhangban használják fel.

Az EU Szövetség üdvözli az Európai Bizottság felhívását a tagállamokhoz, hogy használják ki ezt és más meglévő finanszírozási lehetőségeket a gyermekszegénység elleni küzdelembe irányuló befektetések további növelésére..

Az EU-tagállamoknak a gyermekek és családjaik szükségleteit kell a gyógyulás középpontjába helyezniük. A szociális és rugalmas Európába való befektetés a gyermekekbe való befektetéssel kezdődik.

Első és sürgős lépésként az EU tagállamainak a fel nem használt ESZA, FEAD, ERFA forrásokat (a CRII, CRII+ programok részeként) és a REACT-EU pénzügyi forrásokat a veszélyeztetett gyermekek és családok támogatásába kell befektetniük.

Ezenkívül a megállapodás szerint 6^th Oszlopa a Helyreállítási és rugalmassági eszköz, az EU-tagállamoknak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt kell használniuk a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésére a gyermekgarancia végrehajtása érdekében. Ezeket a beruházásokat fel kell vázolni a tagállamok helyreállítási és rezilienciaterveiben.

Ami a 2021–2027-es uniós finanszírozási időszak uniós pénzügyi forrásait illeti, az uniós tagállamoknak figyelembe kell venniük az ESZA+ egyéb konkrét célkitűzéseit is, hogy támogassák gyermekekkel kapcsolatos befektetéseiket. Például a megállapodott Az ESZA+ források 25%-a is hozzá kell rendelni elősegítik a társadalmi befogadást és támogatják az egyének legsebezhetőbb csoportjait, és előnyben részesíthetik a szegénységben élő és/vagy marginalizált gyermekekkel és családokkal kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül az EU-tagállamoknak az elkülönített összeg egy részét irányítaniuk kell az ESZA+ források 3%-a a rászoruló gyermekek és családok élelmezési és alapvető anyagi segítségnyújtása, mindig a társadalmi felzárkózási intézkedésekkel együtt.

Az ESZA+ és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott gyermekszegénység-csökkentési tevékenységeket fel kell vázolni a a szegénység csökkentését célzó nemzeti stratégiák hogy a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet részeként ki kell dolgozniuk a 4.3.

Az EU tagállamainak is használniuk kell különböző uniós források a gyermekszegénység leküzdésére, mint például a Menekültügyi és Migrációs Alap, az InvestEU, az Erasmus Plus és a HorizonEurope. Ezeknek az alapoknak sajátos prioritásai vannak a szegénység csökkentésével és a társadalmi befogadással kapcsolatban, mint például a szociális infrastruktúra fejlesztése és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek integrációja. Ezen túlmenően, az EU4Health programnak biztosítania kell a tagállamok és a civil társadalom által a szegénység csökkentésére és a társadalmi egyenlőtlenségekre irányuló, az egészséggel kapcsolatos területeken végzett munkát, különösen azokon, amelyek közvetlen és közvetett hatással vannak a gyermekek egészségére és jólétére.

Végül, de nem utolsósorban, az EU-tagállamoknak is prioritást kell adniuk nemzeti költségvetések a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Az uniós források nemzeti beruházásokat indíthatnak el, de nem elegendőek a nemzeti szociális védelmi reformok maradéktalan végrehajtásához.

Az EU tagállamainak biztosítaniuk kell a nemzeti hatóságok közötti koordináció e források elosztása és elköltése tekintetében. uniós és nemzeti költségvetéseket kell felhasználni stratégiailag összhangban a a nemzeti gyermekgarancia cselekvési tervekben szereplő prioritások a szükséges reformok támogatására.

4. Az EU tagállamai és az Európai Bizottság biztosítsák, hogy a civil társadalom kulcsfontosságú szereplő legyen az ESZA+ programozásában, és részesüljön az ESZA+ forrásaiból.  

Az EU-tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a több ágazatot átfogó civil társadalmi szervezetek tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek kulcsszereplőkként vegyen részt az ESZA+ programozás tervezésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Az EU-tagállamoknak kell irányítaniuk a megállapodást 0.25% előirányzat nak nek ki kell építeni a civil társadalmi szervezetek azon képességét, hogy érdemben részt vehessenek az ESZA+ Monitoring Bizottságaiban. Emellett a gyermek- és családjogi szervezeteknek is ilyeneknek kell lenniük támogatja az uniós pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a szegénységben élő vagy társadalmi kirekesztettségben élő gyermekeket és családokat támogató programjaik lebonyolítására, valamint a Gyermekgarancia megvalósítására. Következésképpen lehetőség szerint mérlegelni kell a civil társadalom társfinanszírozási követelményeinek csökkentését.

végjegyzet

Az EU Gyermekekbe való Befektetési Szövetsége 2014 óta szorgalmazza a gyermekszegénység leküzdésének és a gyermekek jólétének előmozdításának többdimenziós, jogokon alapuló megközelítését.

Ezt a kijelentést az EU Gyermekbe Befektetési Szövetségének alábbi partnerszervezetei támogatták:

• Alliance for Childhood European Network Group
• ATD Quart Monde
• Caritas Europa
• COFACE Családok Európa
• Don Bosco International
• Dynamo International – Street Workers Network
• ERGO hálózat
• Eurochild
• Eurodiaconia
• EuroHealthNet
• Fogyatékossággal élők szolgáltatóinak európai szövetsége – EASPD
• Európai Szegénységellenes Hálózat – EAPN
• A Hajléktalanokkal Dolgozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége – FEANTSA
• Európai Szülők Szövetsége
• Európai Közegészségügyi Szövetség – EPHA
• Európai Közösségi Hálózat – ESN
• Inclusion Europe
• Egész életen át tartó tanulás platformja
• Lumos
• Mental Health Europe
• Legyen fontos az anyák
• Az okmányokkal nem rendelkező migránsokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködési platform (PICUM)
• Roma Oktatási Alap
• Mentsük meg a gyermekeket
• SOS Children's Villages International.

Elérhetőségek:

• Katerina Nanou, Katerina.nanou@savethechildren.org Vezető jogvédő tanácsadó, Gyermekszegénység és Gyermekek alternatív gondozásban, Save the Children
• Enrico Tormen, engazdag.tormen@eurochild.org, EU-ügyi tiszt, Eurochild

Olvassa el ezt a nyilatkozatot az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért honlapján itt.