Az oltóanyag-méltányosság javítása: az akadályok felszámolása és kapacitásépítés a vakcina felvételének javítása érdekében
- A probléma: Nem mindenkinek van egyenlő hozzáférése a vakcinákhoz és a megbízható vakcinainformációkhoz.
- Miért számít: A szuboptimális átoltottság megelőzhető betegségekhez és halálozásokhoz vezet, és növeli az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
- A továbbjutás: A helyi, nemzeti és nemzetközi intézkedések kombinációja segít kezelni az egyenlőtlen hozzáférést meghatározó tényezőket és javítani az oltóanyagokkal kapcsolatos kommunikációt.
Az oltóanyag-méltányosság javítása
Az akadályok leküzdése és a kapacitások kiépítése a védőoltások méltányos felhasználásának javítása érdekében az EU-ban
Az oltás továbbra is az egyik a leglényegesebb és legköltséghatékonyabb eszközök a lakosság egészségének és jólétének biztosításához. Az elsődleges és megelőző egészségügyi ellátás sarokköveként a vakcinák közvetlenül életek millióinak megmentéséért felelősek.
Az oltási programok azonban tartós kihívásokkal néznek szembe, nevezetesen az oltásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeivel és az oltással kapcsolatos tétovázásokkal.
Vakcina egyenlőtlenségek elkerülhető különbségek a lakossági csoportok immunizálási lefedettségében, amelyek abból adódnak, hogy a hátrányos helyzetű csoportok közötti vakcinázási akadályokat nem kezelik a szakpolitikák, a struktúrák, az irányítás vagy a program végrehajtása.
Az oltásokkal kapcsolatos egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, sőt egyre súlyosbodnak
Míg a COVID-19 világjárvány bebizonyította, hogy az oltások képesek megvédeni az egészséget és a jólétet, az oltásokkal kapcsolatos jelentős egyenlőtlenségeket is feltárta és súlyosbította. Ez provokálta a nagy regresszió a rutin immunizálás lefedettségében, az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek súlyosbodásával.
A COVID-19 vakcina kiosztásának első évében a világ magas jövedelmű országai lakosságuk 80%-át, míg az alacsony jövedelmű országok kevesebb mint 10%-át tudták beoltani. (Forrás)
A világjárvány óta Észtországban és Lettországban 15%-ra, illetve 12%-ra csökkent az influenza elleni védőoltások aránya az idősebb felnőttek körében. Más EU-országokban az idősebb felnőttek több mint 50%-a be van oltva. (Forrás)
Azonban még a világjárvány előtt is gyakran alacsonyabb volt a sérülékeny csoportok vakcinázottsága, mint az általános lakosságé.
Ez a lefedettség csökkenése is bejön a az ukrajnai háború kontextusában, ahol a kanyaró és a gyermekbénulás elleni védőoltás lefedettsége jelenleg jóval a járványok megelőzéséhez szükséges szint alatt van. A rutin immunizálási lefedettség ilyen hiányosságai hozzájárulnak a globális kanyarójárványok megugrásához.
Például azok a holland lányok, akiknek szülei Marokkóban születtek, feleakkora valószínűséggel kapták meg a HPV-oltást, mint azok, akiknek szülei Hollandiában születtek. (Forrás)
Görögországban a migráns gyermekeknél 55%-kal alacsonyabb a kanyaró elleni oltottság, mint más görög gyerekeknél. (Forrás)
A vakcina-egyenlőtlenségek meghatározói
Noha nagy hangsúlyt fektetnek az oltással való tétovázásra és az egyéni döntésekre, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a szuboptimális vakcina-lefedettség számos tényezőnek köszönhető, többek között társadalmi meghatározó tényezők és az egészségügyi rendszer akadályai.
Az ilyen tényezők Európa-szerte jobban érintik az alacsonyabb jövedelmű közösségeket, valamint az etnikai, vallási vagy kulturális kisebbségeket. Tartalmazzák strukturális akadályok, mint például az egészségügyi központok földrajzi távolsága, korlátozott szolgálati idő és adminisztratív akadályok a szükséges dokumentációval kapcsolatban.
Míg az oltásokkal kapcsolatos globális egyenlőtlenségek kezelése fontos strukturális és politikai megoldásokat igényel a legmagasabb szinten (például a WHO javasolt „pandémiás szerződése”), az európai országokon belüli vakcinák terén tapasztalható számos egyenlőtlenség „helyi megoldásokat igényel a helyi kihívásokra”.".
Hogyan mozdíthatják elő az uniós és nemzetközi politikák és programok az oltásokkal való egyenlőséget?
Az EU-ban az oltási programok megvalósítása a tagállamok hatáskörébe tartozik. A feltörekvő fertőző és oltással megelőzhető betegségek kitörésének növekedése, valamint az oltással kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban az oltás kérdését európai napirendre tűzték.
Az EU intézkedései a következők voltak:
- Az 2018. évi tanácsi ajánlások az oltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről
- Az A Tanács 2022. évi következtetései az oltásokkal való tétovázás leküzdéséről és az együttműködésen keresztüli felkészülésről a közelgő kihívásokra
- Elfogadása a Az EU oltási stratégiája COVID-19 vakcinák kifejlesztésének elősegítése érdekében
- A EU Joint Action az oltásról (EU-JAV)
- Mandátumának bővítése a Európai Betegségellenőrzési Központ (ECDC)
- A Európai Egészségügyi Felkészültségi és Reagálási Hatóság (BOROSTYÁN)
Az Koalíció az oltásért Az Európai Bizottság 2019-ben hozta létre az egészségügyi szakemberek európai szövetségeit és az érintett hallgatói szövetségeket. A koalíció célja, hogy támogassa a közvélemény pontos tájékoztatását, leküzdje az oltásokkal és oltással kapcsolatos mítoszokat, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét. az oltásról.
Ennek megvalósítása uniós finanszírozású kezdeményezések révén
IMMUNION (2021-2023)
IMMUNION („Az immunizálási együttműködés javítása az Európai Unióban”) célja növeli az oltások bizalmát, méltányosságát és elterjedését az egészségügyi szakemberek jobb oltóanyag-kommunikációs oktatásával és a lakosság jobb tájékoztatásával.
Az EuroHealthNet által koordinált projekt az Oltási Koalíció tagjait, valamint partnereket az EU-ban.
Négy ország vizsgálta azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az alacsony vakcinafelvételhez bizonyos régiókban és populációkban. An online kommunikációs eszköztár azért fejlesztették ki, hogy támogassa az egészségügyi szakembereket és az egészségügyi hatóságokat, hogy felhívják a figyelmet a védőoltás fontosságára. A négy ország is kísérleti tevékenységeket az egészségügyi érdekelt felekkel közösen fejlesztettek ki.
FOLYÓ-EU (2021-2026)
FOLYÓ-EU („Az egyenlőtlenségek csökkentése a vakcina-felhasználásban az európai régióban – az alulszolgált közösségek bevonása”) egy Horizont 2020 projekt, amely bizonyítékokat gyűjt a vakcina felvételének „korlátairól” és elősegítőiről hét rosszul ellátott közösségben.
A bizonyítékok hozzá lesznek szokva a beavatkozások közös tervezése, végrehajtása és értékelése amelyek megszüntetik az akadályokat és javítják az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat. A levont tanulságokat bizonyítékokon alapuló iránymutatások és végrehajtási ajánlások formájában gyűjtik össze.
A haladás útjai
Az oltásokkal való egyenlőség előmozdítása érdekében a politikai döntéshozóknak és az egészségügyi hatóságoknak meg kell fontolniuk a következő intézkedéseket az oltásokkal kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
- Kapacitások kiépítése bizonyítékokon alapuló, emberközpontú és személyre szabott gyakorlatok tervezésére és megvalósítására.
- A meghatározó tényezők megértése és kezelése az oltóanyagokhoz való egyenlőtlen hozzáférés az általános egészségügyi alapellátás megerősítése érdekében.
- Ösztönözze az együttműködést egészségügyi szakemberek, egészségügyi hatóságok, civil társadalom, média és szélesebb közösségek között.
- Támogassa az egészségügyi szakembereket a kommunikációban bizalommal és kulturális hozzáértéssel az oltással kapcsolatban.
- Fokozza a felzárkóztatási és tájékoztatási kampányokat az oltással megelőzhető betegségek kitörésének kockázatának csökkentése érdekében azok immunizálása, akik esetleg kihagyták a tervezett védőoltásokat.
