Közös nyilatkozat a gyermekek és családjaik védelméről a COVID19 válság alatt és után

Ahogy a COVID19 továbbra is Európa-szerte terjed, pusztítást és pusztítást okoz az emberek életében, feltárja az európai egészségügyi rendszerek gyengeségeit, és fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. Bár a gyerekeket alacsony kockázatú csoportnak tekintik, ez a közegészségügyi válság súlyosan érinti őket. A már meglévő egyenlőtlenségek kiszélesedése azt jelenti, hogy azok, akiknek a legtöbb támogatásra van szükségük – például a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésre – nem kapják meg, és a leginkább küzdenek majd azért, hogy kezeljék a világjárvány katasztrofális gazdasági következményeit.

2018-ban 23 millió gyermek nőtt fel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyén az EU-ban. Ez a szám már elfogadhatatlanul magas volt a világ egyik leggazdagabb régiójában.

Riasztó, hogy ez a szám a következő év(ek)ben várhatóan jelentősen növekedni fog, mivel a COVID19 európai gazdasági következményei megviselik a maguk áldozatait. Különböző globális és európai testületek már most úgy becsülik, hogy a jelenlegi világjárvány hatása sokkal pusztítóbb lesz az európai gazdaságra, mint a 2008-as recesszióé. Végső hatálya ismeretlen. A szegénység és a nélkülözés elleni küzdelmet nem szabad levenni a politikai napirendről; éppen ellenkezőleg, a jövőbeni oktatásunkba, gyermekvédelembe, egészségügyünkbe és táplálkozásunkba való befektetések segíteni fogják Európát a károk csökkentésében és a jövőbeli válságok elkerülésében.

A korábbi gazdasági válságokból levont bizonyítékok és tanulságok azt mutatják, hogy leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévőket érintik, akiknek kevesebb eszközük, lehetőségük és kevésbé ellenálló képességük van a sokkhatások elviselésére és a közegészségügyi irányelvek betartására.

Nincs garancia arra, hogy ez a járvány a belátható jövőben az utolsó lesz, sem arra, hogy meddig marad velünk ez a vírus, sem az ellene való immunitásunk mértéke. Alapvető fontosságú lesz, hogyan készülünk most fel, erősítsük meg szociális védelmi és egészségügyi rendszereinket, valamint az általános érdekű közszolgáltatásokat. Az EU értékeinek, identitásának és demokráciájának próbája lesz, hogy milyen mértékben fogunk prioritást élvezni, hogy senkit se hagyjunk hátra, védjük meg a gyermekeket a negatív gazdasági hatásoktól, és fektessünk be a társadalmaink leghátrányosabb helyzetű rétegeibe.

Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a gyermekeket helyezzük az EU válságdeszkalációs intézkedéseinek és helyreállítási stratégiájának középpontjába. Átfogó szociális és fenntartható Európa 2030 stratégiára, ambiciózus uniós hosszú távú költségvetésre és a gyermekgaranciáról szóló holisztikus tanácsi ajánlásra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon támogassák az EU legkiszolgáltatottabbjait, köztük a gyermekeket és szüleiket. Mindeközben létfontosságú, hogy modellezzük és folyamatosan nyomon kövessék a társadalom lakosságára eltérő hatást kiváltó mérséklő intézkedések egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásait.

Eurofound, az EU Alapjogi Ügynöksége, az Európai Ombudsman és az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottsága már hangot adtak aggodalmuknak a válság gyermekekre gyakorolt ​​hatása miatt. Az EU Szövetsége a Gyermekekbe való befektetésért partnerei ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európa-szerte gyűjtött bizonyítékokat és adatokat már most beépítsék az EU döntéshozatalába.

Intézkedések a gyermekek és családok rövid távú támogatására

Az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért nyomatékosan javasolja az Európai Bizottságnak és az EU-tagállamoknak, hogy nyújtsanak sürgősségi támogatást a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekeknek és családoknak az alábbiak szerint:

1. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, különösen minden hátrányos helyzetű családból származó és hátterű gyermekre a COVID19 válságra adott azonnali válaszintézkedések kidolgozása során.

Az EU-tagállamoknak minden lehetséges intézkedést be kell vetniük a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében az otthoni zárva tartás, a fizikai távolságtartás, a folyamatosság megszakítása és a támogató szolgáltatásokhoz, iskolákhoz, oktatókhoz vagy társaikhoz való hozzáférés hiánya miatt. Azonnali intézkedéseket kell bevezetni a növekvő szegénység és egyenlőtlenség tapasztalatainak enyhítésére. Például az otthoni oktatás nem mindenki számára elérhető, és különösen a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Ha az alacsonyan fizetett munkakörben dolgozó szülőknek továbbra is házon kívül kell dolgozniuk, vagy nehezen tudnak otthonról dolgozni és eltartani gyermekeiket, előfordulhat, hogy a gyermekek nem kapják meg a szükséges szülői támogatást. Mások egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges informatikai eszközökkel és/vagy stabil internetkapcsolattal, mert nem engedhetik meg maguknak. Éheznek a gyerekek azokban a családokban, amelyekben az ingyenes iskolai étkeztetésre támaszkodtak, amelyek közül sok most még inkább a (kimerült) élelmiszerbankokra támaszkodik, akiknek csökkenteni kellett a munkaidejüket. A rosszul elhelyezett gyerekek több időt töltenek bent, ami hosszú távon negatívan hat egészségükre. A munkanélküliség és az elbocsátások valószínűleg érintik a kiszolgáltatott családok jövedelmét, különösen azon családok esetében, ahol a szülők bizonytalan állásban dolgoznak, az informális gazdaságra támaszkodnak, vagy nem kapnak megfelelő pénzügyi támogatást háztartási költségeik fedezésére. Az egész EU-ra kiterjedő kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat valóban elérhetővé tegyék a szegény és marginalizált csoportok minden gyermeke számára, egyértelmű mutatója lehet annak, hogy mennyire értékes az európai társadalomba való teljes befogadás érdekében végzett munka.

Ezenkívül sürgősen intézkedésekre van szükség a megnövekedett pszichoszociális problémák, valamint a gyermekek és nők elleni családon belüli és szexuális erőszak növekedésének kockázatának csökkentése érdekében. Az Európai Bizottságnak koordinált megközelítésben támogatnia kell tagállamait, ideértve a (szub)nemzeti szinten kidolgozott deeszkalációs és helyreállítási stratégiákat, amelyek célja a szociális védelmi rendszerek és a közösségi ellátás közép- és hosszú távú megerősítése.

2. A 2014-2020-as uniós támogatási időszak nemzeti költségvetéseinek és el nem költött uniós pénzügyi forrásainak irányítása a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek és családok támogatására 

Az EU-tagállamok nemzeti költségvetéseit átirányították és megfeszítették az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek támogatására.

Ugyanakkor az Európai Bizottság előterjesztette pénzügyi válaszát a COVID19 világjárványra. Az Európai Bizottság egyebek mellett új, „SURE” elnevezésű finanszírozási programot javasol az EU-tagállamok kölcsönök útján történő támogatására a munkanélküliség elleni küzdelem érdekében. Emellett a Legrászorultabbak Európai Segélyezési Alapja bevezeti az élelmiszer- és elektronikus utalványok használatát. a szennyeződés kockázatának csökkentése, valamint a segélyszállítók védőfelszerelés vásárlásának lehetősége.

Az Európai Bizottság azt is előirányozza javaslatában, hogy a fel nem használt kohéziós politikai alapokat a COVID19-válság elleni küzdelemre irányítják át. A társfinanszírozási követelmények megszűnnek, mivel a tagállamok már minden eszközüket felhasználják a válságra való reagálás érdekében, és lehetővé válik az alapok közötti, valamint a régiókategóriák és a szakpolitikai célkitűzések közötti transzferek.

Az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért üdvözli az Európai Bizottságnak a COVID19 világjárványra adott válaszlépéseit, és nyomatékosan javasolja az uniós tagállamoknak, hogy:

• Gondoskodjon arról, hogy a nemzeti és az uniós finanszírozást a veszélyeztetett gyermekek és családok támogatására használják fel:
  • Az időszerű és megfizethető egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint a célzott szolgáltatásokhoz való hozzáférés a legkiszolgáltatottabbak számára. 
  • A válság által sújtott családok anyagi támogatása a növekvő költségek fedezésére fokozott készpénzátutalással, sürgősségi kifizetések, természetbeni támogatáshoz való hozzáférés, beleértve az élelmet/étkezést, a számlák kifizetésének/késleltetésének támogatása, a kilakoltatások és az energiaelvonások megelőzése, lehetővé téve számukra a túlélést és pénzügyi kötelezettségvállalásaik teljesítését. Ennek konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a hajléktalan és migráns gyermekek és fiatalok elhelyezésére és támogatására, valamint iskolai és oktatási lehetőségeik támogatására.
  • A befogadás problémáinak kezelése a digitális megosztottságon keresztül, mivel a legszegényebb családokban felnövő gyermekek nem férnek hozzá az internethez, sem az alapvető informatikai eszközökhöz, és így nem férnek hozzá az online információkhoz és egyéb forrásokhoz. Ez a probléma különösen akkor érződik, ha a gyerekeknek kötelező online tanfolyamokon kell részt venniük, ezért kizárják őket.
• Közvetlen nemzeti költségvetés és uniós finanszírozási támogatás olyan civil társadalmi szervezeteknek, amelyek olyan családokat támogatnak, amelyeknek nehézségei vannak a további személyzet, védőfelszerelések és pénzügyi források szükségessége miatt működésük folytatása érdekében;
• Biztosítani kell, hogy a szükséges források eljussanak minden, a marginalizált csoportokat minimális adminisztratív szükségletekkel támogató szereplőhöz, beleértve a kis, alulról építkező szervezeteket is, amelyek a családok és a gyermekek alapvető szükségleteinek támogatásával járulnak hozzá;
• Az összes szereplő hatékony koordinációjának és együttműködésének előmozdítása nemzeti, regionális és helyi szinten a hatékony forráselosztás garantálása érdekében.
• Értelmesen konzultáljon a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyerekekkel és családokkal, valamint az őket képviselő civil szervezetekkel a Kohéziós Politikai Támogatás megtervezése, végrehajtása és nyomon követése során, így biztosítva annak átirányítását oda, ahol a leginkább szükség van rá.

A gyermekek és a családok jólétét hosszú távon támogató intézkedések.

Az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért felhívja az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a gyermekeket és családjaikat az elkövetkező években. 

1. Átfogó, szociális és fenntartható Európa 2030 stratégia elfogadása, amely célul tűzi ki a szegénység és a gyermekszegénység felére csökkentését 2030-ra.

Az Európa 2020 stratégiát a 2008–2009-es pénzügyi válságot követően vezették be. több millió európai munkanélküli, akiket a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget. Az Az EU jelenleg egy új, talán még mélyebb válság küszöbén áll, amelynek soha nem látott pénzügyi hatásai lesznek az európai polgárokra.

Az EU-nak most előre kell tekintenie, és határozottan reagálnia kell a COVID19 világjárványra, valamint tompítania kell azokat a súlyos társadalmi-gazdasági következményeket, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie a következő években.

Eddig az európai zöld megállapodás volt az egyetlen hosszú távú stratégia, amelyet az EU bemutatott. Riasztó, hogy nem fogalmazott meg egy átfogó, 2020 utáni stratégiát, amely felvázolja az Unió jövőképét a következő évtizedre. Bár az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú, az EU-nak figyelembe kell vennie azokat a jelenlegi kihívásokat, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie, és koherens, sokoldalú megoldást kell javasolnia. Európa 2030 stratégia, amely egyesíti a gazdasággal, a társadalmi befogadással és a környezetvédelemmel kapcsolatos szakpolitikai fellépéseket, és összhangban van az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel.

Ennek keretében az EU-nak ambiciózus célt kell kitűznie a szélsőséges szegénység 2030-ig történő megszüntetésére, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának 50%-os csökkentésére. Ez legalább 55 millió embert, köztük 10 millió gyermeket emel ki a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből 2030-ra a többdimenziós AROPE mutató alapján, amely a szegénység minden formáját méri az EU-ban. Ennek a célnak figyelembe kell vennie a legtávolabbra maradottakat is, amelyeket a szegénységi kockázati rés relatív mediánjával vagy a mediánjövedelem 40%-os küszöbértékével az AROPE-val is nyomon lehetne követni.

2. Tanácsi ajánlás elfogadása a gyermekgaranciáról, amely integrált megközelítést alkalmaz, és magában foglalja a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, a gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférését és részvételüket.

Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt a gyermekszegénység csökkentésére az EU-ban azáltal, hogy elindítja az Európai Gyermekgarancia programot, amely támogatja a gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését.

A COVID19 terjedése világosan mutatja, miért kell minden kiszolgáltatott embernek hozzáférni megfizethető, minőségi és inkluzív szolgáltatásokhoz. Bebizonyította, hogy az EU-tagállamoknak minden ember számára biztosítaniuk kell az egészségügyi védelemhez és kezeléshez való hozzáférést, függetlenül anyagi lehetőségeiktől vagy tartózkodási státusától, de szükségleteik szerint. Ugyanakkor ez a válság megmutatta annak fontosságát, hogy a gyermekek megfelelő táplálkozáshoz jussanak. Emellett az elszigetelő intézkedések hangsúlyozzák a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés jelentőségét, mivel sok olyan család, amely túlzsúfolt szálláshelyeken és lakóterületeken (pl. romatelepeken, nyomortelepeken, telephelyeken) él, hajléktalanszállókon élő hajléktalan családok, valamint a migráns családok. a túlzsúfolt táborokban, gócpontokban vagy fogva tartási központokban élőknek nehezebb a társadalmi távolságtartás, illetve az önizoláció, veszélybe sodorva magukat és lakótársaikat. Végül, ez a válság hangsúlyozta a gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének fontosságát és a kormányok felkészültségét arra, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak a tanuláshoz. Bár egyes kormányok platformokat fejlesztettek ki a gyermekek távoktatáshoz való hozzáférésének elősegítésére, ez nem mindenhol van így, vagy nem minden gyermekhez jut el. Ezen túlmenően a szegénységben élő, gondozásban, menhelyen vagy befogadóállomáson élő gyermekek gyakran nem rendelkeznek a távoktatási platformokhoz való hozzáféréssel. Ugyanígy biztosítani kell a gyermekek jogainak és a magánélet védelmét az interneten.

Noha a gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférése elengedhetetlen a gyermekek jóléte és fejlődése szempontjából, ez az intézkedés önmagában nem fogja csökkenteni a gyermekszegénységet az EU-ban.

Figyelembe véve a COVID19 világjárvány előrelátható társadalmi-gazdasági következményeit az egész EU-ban, elengedhetetlen a családok támogatása holisztikusan, mivel a gyermekszegénység nagymértékben összefügg azzal, hogy a szülők alacsony fizetéssel dolgoznak, vagy munkanélküliek, vagy korlátozottan férnek hozzá a szociális ellátásokhoz.

A válság miatt sürgősen szisztematikus megközelítést kell alkalmazni a gyermekszegénység leküzdésére és a gazdasági sokkhatásokkal szembeni védelemre. Az erős szociális védelmi rendszerek, a több ágazatot átfogó együttműködés és a gyermekek családi, közösségi és politikai döntéshozatali környezetbe ágyazott részvétele kulcsfontosságú lesz ennek megvalósulásához.

Az Európai Bizottság 2013-as, a gyermekekbe való befektetésről szóló ajánlása ambiciózus szakpolitikai keret volt, amely átfogó megközelítést alkalmaz a gyermekszegénység leküzdésére. Felszólította az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti gyermekszegénység-csökkentési stratégiákat, amelyek biztosítják:

1. a szülők hozzáférése az erőforrásokhoz,
2. a gyermekek megfizethető és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférése és
3. a gyermekek kulturális és sporttevékenységekben való részvételhez és döntéshozatalhoz való joga.

Tekintettel a COVID19-válság várható hatásaira a gyermekekre és családjaikra, ezt a holisztikus és átfogó megközelítést fenn kell tartani és meg kell erősíteni a gyermekgaranciáról szóló tanácsi ajánlás formájában.

3. A 2021–2027-es uniós finanszírozási időszakra ambiciózus uniós költségvetés elfogadása a gyermekszegénység csökkentésének és a társadalmi befogadásnak a támogatására.

Az Európai Parlament a 2021–2027-es Európai Szociális Alap Pluszra vonatkozó javaslatában az EU költségvetésének 5,9 milliárd euróval történő növelését kérte, és követelte az uniós tagállamoktól, hogy az ESZA+-forrásaik 5%-át fordítsák az európai gyermekgarancia végrehajtására.

Ezen túlmenően az Európai Parlament 27%-ra emelte az ESZA+ társadalmi befogadásra elkülönített előirányzatát, és 3%-ra a legrászorultabbak támogatására elkülönített összeget.

A COVID19 világjárvány várhatóan európaiak millióit hagyja munkanélkülivé vagy rosszul fizetett foglalkoztatásban. Várhatóan a szociális és gyermekvédelmi rendszerek tesztelése is. Az Európai Szociális Alap Plusz lesz az az eszköz, amelyre az EU-tagállamoknak szüksége lesz, és amelyet az elkövetkező években a legtöbbet fognak használni a nemzeti társadalombiztosítási eszközök kiegészítésére és a kirekesztés megelőzésére.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: ahhoz, hogy az EU kilábaljon a COVID19 válságból, erőteljes új költségvetést kell elfogadni, amely intelligens és fenntartható módon fektet be pénzt.

Ezért az EU Szövetsége a Gyermekekbe befektetésért határozottan ajánlja, hogy:

• az Európai Bizottságot, hogy frissítse az ESZA+-ra vonatkozó javaslatát a források jelentős növelésével, összhangban az Európai Parlament javaslatával, beleértve 5%-os elkülönítést az európai gyermekgarancia létrehozására
• Az EU-tagállamok megállapodjanak az ESZA+ számára javasolt források növeléséről, az Európai Parlament javaslatával összhangban, beleértve a gyermekgarancia-tanácsi ajánlás végrehajtására irányuló célzott finanszírozást.

végjegyzet

Elérhetőségek: