A WHO Európai Regionális Bizottságának 70. ülésszakára 14. szeptember 15. és szeptember 2020. között került sor. Az Európai Régió irányító testülete ülésezett, hogy megvitassák és közösen lépjenek fel a főbb egészségügyi kérdésekben, mint például az egészségügyi méltányosság és az egészségügyi alapellátás. A Regionális Bizottság ülésén meghozott döntések beépülnek olyan politikákba, amelyek a régió egészségi állapotának javítása érdekében tett intézkedések nagy részét.

További információkat a 2020-es Regionális Bizottságról itt talál.

Az EuroHealthNet elismert nem állami szereplőként két nyilatkozatot nyújtott be a WHO Európai Regionális Bizottságának 70. ülésszakára.

Ideiglenes napirend 2b. pont: Egészségügyi állapot a WHO európai régiójában, beleértve a COVID-19 világjárvány tanulságait

A COVID-19 világjárvány fájdalmasan feltárta Európa-szerte az egészségügyi és társadalmi egyenlőtlenségeket. Az EuroHealthNet közegészségügyért felelős partnerei a világjárvány kezdete óta a védelem, a tanácsadás és a kellő időben történő tájékoztatás terén élen járnak. Megragadjuk az alkalmat, hogy kifejezzük köszönetünket minden kollégának fáradhatatlan erőfeszítéséért. Együtt állunk a WHO Európával és partnereivel, készen állunk arra, hogy támogassuk a fellendülést, amely nemcsak erősebb egészségügyi rendszereket, hanem igazságosabb és rugalmasabb társadalmakat is eredményez.

Sok ember számára nincs úgynevezett „új normális” a személyes alkalmazkodás, amelyhez visszatérni szeretnének. Egyszerű újjáépítéssel azt kockáztatjuk, hogy megőrizzük a múlt problémáit. Ehelyett itt az ideje olyan rendszereket és struktúrákat létrehozni, amelyek mindenki számára működnek, nem csak a szerencsések számára. Hatékonyan kell szembenézniük a holnap kihívásaival, legyen szó új világjárványokról vagy olyan „krónikus vészhelyzetekről”, mint a nem fertőző betegségek, a mentális betegségek és az éghajlatváltozás.

A COVID-19 világjárvány egyre növekvő bizonyítékai azt mutatják, hogy az súlyosbította és rávilágított a már meglévő egészségügyi egyenlőtlenségekre¹.

• Az alacsonyan képzett férfiak halálozási aránya a munkaképes korú felnőttek körében a legmagasabb².
• A feketék nagyobb valószínűséggel halnak meg a COVID-19-ben, mint a fehér társaik³.
• A legtöbb haláleset az olyan alapbetegségben szenvedők közé tartozik, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség⁴; miközben több szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű ember szenved többet ezektől a nagyrészt megelőzhető betegségektől⁵.
• A migránsok, menedékkérők és romák, akik már tapasztalnak egészségügyi egyenlőtlenségeket, a túlzsúfolt helyeken élő európaiak 26%-a közé tartoznak.⁶. A bezártságban a nők és az LMBTI-személyek jobban ki vannak téve a személyközi erőszaknak.
• Gazdasági tényezők, mint például a szegénység és a munkanélküliség, különösen a megszorító politikák összefüggésében⁷ depresszióhoz, szorongáshoz és öngyilkossághoz kapcsolódnak⁸. A munkanélküliek vagy az anyagi nehézségekkel küzdő emberek, a gyermekes családok és a mentális egészségügyi problémákkal küzdők nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a gazdasági recesszió mentális egészségügyi hatásainak.⁹.

A szociális védelmi rendszerekre és az egészségügyi eredményekre nehezedő nyomás egymással összefüggő és összetett lesz, de létfontosságú lesz kezelni10. Ezeket a legerősebben a bizonytalan vagy alacsony képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozók, valamint a rosszabb lakhatási és életkörülményeket, valamint környezeti egyenlőtlenségeket tapasztaló hátrányos helyzetű közösségekből származók fogják érezni. A fiatalokat fogják leginkább érinteni az iskolabezárások, és későbbi kihívásokkal kell szembenézniük az álláskeresés során.

Tehát mindannyiunknak cselekednünk kell. Az egészség védelme mindenki felelőssége. A jó egészség a közösségekben kezdődik. Kritikusan meg kell vizsgálnunk egészségügyi rendszereink felépítését, fenntarthatóságát, valamint a betegségek megelőzésére és mindenki védelmére való képességüket, társadalmi státusztól függetlenül. Mindannyiunknak cselekednünk kell annak érdekében, hogy a felépülés igazságos és egészségfejlesztő legyen, ami egy globális „jólét-gazdasághoz” és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez vezet.

Mivel a tagállamok és a nemzetközi szervezetek, köztük a WHO Europe egyensúlyra törekszenek a járvány mérséklése és az egészséges felépülés biztosítása között, felszólítunk minden partnert, hogy egyesítsék tudásukat és tapasztalataikat a haladás érdekében, ne térjenek vissza a régi utakhoz, amelyek túl sok embert megbuktak.

Tudjuk, mi működhet, köszönhetően az egyes országokból származó számos forrásnak és bizonyítéknak, valamint a WHO Europe-nak az egészségügyi méltányosság terén végzett munkájának12 köszönhetően. A világjárvány új bizonyítékai rávilágítottak ezekre az igényekre és megoldásokra, valamint új problémákat és reményeket azonosítottak. Mindannyiunkon múlik, hogy ezt a tanulást végleg alkalmazzuk.

¹ Bergamini, E. (2020). Hogyan fedi le a COVID-19 az egyenlőtlenségeket. Bruegel.org. Elérhető: https://www.bruegel.org/2020/03/how-covid-19is-laying-bare-inequality
² Wise, J. (2020). Az alacsonyan képzett férfiak halálozási aránya a munkaképes korú felnőttek között a legmagasabb. BMJ. 369:1906. Elérhető: https://www.bmj.com/content/369/bmj.m1906
³ Országos Statisztikai Hivatal (2020). A koronavírussal (COVID-19) összefüggő halálesetek etnikai csoportonként, Anglia és Wales: 2. március 2020. és 10. április 2020. között. Elérhető: https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/birthsdeathsandmarriages/deaths/articles/coronavirusethnicesathsbylengnidegroup 2. március 2020-tól 10. április 2020-ig
⁴ Stuckler, D., Reeves, A., Loopstra, R., Karanikolos, M., McKee, M. (2017). Megszorítások és egészségügy: hatása az Egyesült Királyságban és Európában. European Journal of Public Health. 27(4):18-21. Elérhető: https://academic.oup.com/eurpub/article/27/suppl_4/18/4430523
⁵ McNamara, CL, Balaj, M., Thomson, KH, Eikemeo, TA, Solheim, EF, Bambra, C. (2017). A nem fertőző betegségek társadalmi-gazdasági megoszlása ​​Európában: az Európai Szociális Felmérés (2014) az egészség társadalmi meghatározóiról szóló speciális moduljának eredményei. European Journal of Public Health. 27(1):22-26.
⁶ EU-SILC (2018). Az Európai Unió jövedelmi és életkörülményi statisztikái. Elérhető: https://ec.europa.eu/eurostat/web/microdata/europeanunion-statistics-on-income-and-living-conditions
⁷ Bambra C. (2011). Munka, munkanélküliség és az egészségügyi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana. Journal of Epidemiology and Community Health. 65(9):746-50.
⁸ Lund C, Brooke-Sumner C, Baingana F és munkatársai (2018). A mentális zavarok társadalmi meghatározói és a fenntartható fejlődési célok: a felülvizsgálatok szisztematikus áttekintése. A Lancet Psychiatry. 5(4):357-69.
⁹  Frasquilho D, Matos MG, Salonna F és mtsai. (2016). A mentális egészség eredményei a gazdasági recesszió idején: szisztematikus irodalmi áttekintés. BMC Közegészségügy. 16. (1):115.
¹⁰ Banks J, Karjalainen H, Propper C. (2020). Recessziók és egészség: A koronavírusra adott válaszok hosszú távú egészségügyi következményei. A Fiskális Tanulmányok Intézete. Elérhető: https://www.ifs.org.uk/uploads/BN281-Recessions-and-health-The-long-term-health-consequences-ofresponses-to-COVID-19-FINAL.pdf
¹¹ WHO Európa (2019). Környezet-egészségügyi egyenlőtlenségek Európában. Második értékelő jelentés. Elérhető: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/325176/9789289054157-eng.pdf?sequence=1&isAllowed=y
¹² WHO Európa (2019). A WHO European Health Equity Status Report Initiative kezdeményezése. Elérhető: https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0016/411343/HESRi-case-studies-en.pdf

4. ideiglenes napirendi pont Az Európai Munkaprogram, 2020–2025: „Egységes fellépés a jobb egészségért Európában”

Az EuroHealthNet üdvözli a WHO 2020–2025 közötti európai munkaprogramjának (EPW) tervezetét. Kiváló a hangsúly a „senkit ne hagyjunk hátra” elvére. Válaszunk három témára összpontosít.

1. Az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése;
2. Átmenet a fenntartható egészségügyi rendszerekre, amelyek jobban kapcsolódnak az egészségügyi eredményeket befolyásoló tényezőkhöz;
3. Befektetés az egészségügyi válságra való felkészülés szociális oldalába.

A várható élettartam javítása és az egészségügyi eredmények egyéb objektív mérőszámai terén elért haladás akadozni kezdett, sőt egyes esetekben megfordult. Az egészségügyi egyenlőtlenségek már a COVID-19 világjárvány előtt is növekedtek. Elkötelezett megközelítésre van szükségünk minden szinten, beleértve a politikai szintet is, hogy foglalkozzunk a sebezhető csoportok egészségével és jólétével. A sebezhetőség fogalmát újra kell definiálni, hogy felzárkózzon a változó társadalmi-gazdasági valósághoz. A közegészségügyért felelős és az egészségügyi egyenlőtlenségek növekvő szintje miatt aggódó testületek partnerségeként szükségünk van az EPW támogatására, hogy ösztönözzük az ambiciózus fellépést az egészségi egyenlőség és az egészséget érintő társadalmi, gazdasági és környezeti meghatározó tényezők (SEED) érdekében.

Minden mechanizmusnak hangsúlyoznia kell az egészségfejlesztés, a megelőző szolgáltatások és más közegészségügyi intézkedések megerősítésének fontosságát. A küzdő gyógyító rendszereket egészségfejlesztő szolgáltatásokká kell alakítanunk, amelyek proaktívak a felmerülő kihívásoknak való megfelelésben, és ellenállóak a sokkokkal és válságokkal szemben. Az egészségfejlesztés alapelvei szorosan kapcsolódnak a viselkedéstudományokhoz és az egészségesebb döntések beágyazásához az egészségügyi stratégiákba, amint azt az EPW egyik kiemelt kezdeményezése is felvázolja. De sok ember számára a személyes választás luxus. Méltányos lehetőségeket kell teremtenünk, és javítanunk kell minden ember és közösség azon képességét, hogy javítsák az egészségügyi eredményeket. Gondosan foglalkozni kell az egészséget befolyásoló kereskedelmi tényezőkkel is, amelyek károsan befolyásolják a viselkedést és a mögöttes meghatározó tényezőket.

A COVID-19 világjárvány idején hatalmas összegeket mozgósítottak a megfékezésre és a válságra való felkészülésre. Ez elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokra és a gazdaságra irányult. Foglalkozni kell az egészségügyi szakemberek akut szükségleteivel, és növelni kell a kórházi kapacitást. Ugyanakkor a válságkezelés és a felkészültség finanszírozása olyan pszichoszociális megközelítéssel, amely elősegíti a rezilienciát, a közösséget és az integrált társadalmi támogatást, kevésbé került szóba. Ezt a megközelítést egyensúlyba kell hozni az egészségügyben uralkodó orvosbiológiai megközelítés megerősítésével.

Új és jobb hidakat kell építenünk a közegészségügy és az egészségügyi alapellátás, valamint az egészségügyi szektor (beleértve a mentális egészséget), a szociális szektor és a gazdaság között. Be kell építenünk a helyreállítási mechanizmusokba az egészségügyi egyenlőségre vonatkozó hatásvizsgálatokat, és törekednünk kell a gazdasági és munkaerő-piaci sokkok egészségügyi hatásainak enyhítésére. Integrált és összehangolt, több területet átfogó politikai cselekvésre van szükségünk, amelyet az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai, az Egészség a minden politikában stratégiája és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésének átfogó célja vezérel.¹. Fejlesztésre van szükség a közegészségügyi munkaerő kompetenciáiban az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, az ágazatok közötti feladatváltás és a digitális egészségügyi ismeretek terén. Új finanszírozási mechanizmusokat kell feltárni a közegészségügyi munka fokozása érdekében. Szívesen járulunk hozzá a befektetések ezen területéhez az egészségfejlesztési szolgáltatások finanszírozásáról szóló e-útmutatónkkal.

Ha a program a jövőképnek megfelelően valósul meg, akkor a javak, a hatalom és az erőforrások igazságos elosztása keretében segítheti a társadalmi gradiensek mentén élő emberek szükségleteinek kielégítését. Üdvözöljük, hogy az EPW fokozott hangsúlyt fektet a vezetésre és a nemzeti egészségügyi hatóságok képességeinek kihasználására a WHO Europe stratégiai iránymutatásai révén, a megfelelő nemzetközi intézményekkel együttműködve, beleértve az EU szintjét is. Az EuroHealthNet pontosan ezeken a területeken dolgozik és fejlődik több mint két évtizede, így készen áll, hajlandó és képes segíteni az EPW megvalósítását e célok elérése érdekében.

¹ Siegrist J, Mekel O et al. (2020). Integrált egészségpolitikai ajánlások: Egészségpolitikai ajánlások indokolása a COVID-19 világjárvány közvetett egészségügyi hatásainak mérséklésére a közegészségügyi intézkedések keretében. Bremen: Competence Network Public Health COVID-19, Németország Elérhető: https://www.public-healthcovid19.de/images/2020/Ergebnisse/Mitigation_englisch_2872020_FINAL.pdf